A minimális hajlítási sugár meghatározása

A hajlítás folyamata a félkész termék (lemez) alakjának módosítása egy egyenes él mentén.

A hajlítás szögének belső oldalán lévő fémrétegek összenyomódnak és a hosszanti irányban megrövidülnek, miközben keresztirányban tágulnak. A hajlítás külső rétegei megnyúlnak a hosszanti irányban, és rövidülnek keresztirányban.

Minimális hajlítási sugár

A minimális hajlítási sugár a belső oldalon megengedett legkisebb hajlítási sugár értékét jelenti. Ennek méretét az anyag ellenállóképességi feltétele határozza meg, amely a félkész termék külső szálain fellépő húzófeszültségekre vonatkozik.
A minimális sugár csökkentése megnöveli a húzófeszültségeket, ami repedéseket vagy akár törést is okozhat a darab külső felületén.

A minimális hajlítási sugár főként az alábbiaktól függ:

• Az anyag fizikai és mechanikai tulajdonságai

• A hajlítási vonal pozíciója a hengerlési irányhoz képest

• A hajlítási szög

• A félkész termék élállapotai (repedések vagy sorjátlanítás megléte vagy hiánya)

Gyakorlati esetekben a 180°-os és 90°-os hajlítási sugár gyakran az alábbi kísérleti úton megállapított összefüggéssel határozható meg:

rmin​=k⋅t

ahol:

• k – egy kísérletileg meghatározott együttható, amely függ a megmunkált anyag természetétől, állapotától, valamint a hajlítási vonal helyzetétől a hengerlés irányához képest

• t – az anyag vastagsága

•  

A táblázatokban különböző alumíniumötvözetekhez találhatók valós k értékek az alábbi paraméterek függvényében:

Az ötvözet állapota

A lemez vastagsága

A szakítószilárdság

A nyúlásállóság

A Brinell keménység

Az anyag hajlíthatósága javítható olyan technikákkal, mint például:

• Kompressziós erő alkalmazása a lemez síkjában, hogy minimalizálják a külső szál húzófeszültségeit

• A hajlítani kívánt terület felmelegítése

•  

Az anyag hajlíthatósága csökken, ha:

• Nő az él felületi érdessége, mert a durva élek feszültségkoncentrátorokként működnek

• A hengerlési irány jelentős hatással van a megengedett minimális hajlítási sugárra: a hengerlés irányával párhuzamos hajlítás esetén a megengedett sugár nagyobb, mint keresztirányú hajlításnál.

• A sorják és azok helyzete a hajlítási vonalhoz képest befolyásolja a repedésképződést, ezért a sorjás él általában az hajlítás belső oldalára kell kerüljön; nagy sorját nem szabad hagyni

•  

Példa a minimális hajlítási sugár meghatározására (EN 485-2):

ALUMINIUM EN AW 1050A

• Hajlítási szög: 90°

• Állapot: H24

• Vastagság: 2 mm

• Minimális sugár: $r_{min} = 1,0 \times 2 = 2 \text{ mm}$rmin​=1,0×2=2 mm

• Ezzel a sugárral már hajlítható hajlító készülékkel

Állapot: H14

• Vastagság: 0,2–0,5 mm

• Minimális sugár: $r_{min} = 0 \times 2 = 0$rmin​=0×2=0, vagyis gyakorlatilag éles él

12,5 mm vastagság felett, pl. 20 mm, az EN 485-2 szabvány szerint már nem hajlítható.

Tehnipedia – Szigorúan tájékoztató jellegű műszaki adatokat nyújt a cég által forgalmazott termékekről, professzionálisan rendszerezve.